Először is nézzük meg, mi is az a bitcoin.
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is. A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.
(Forrás: Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bitcoin)
Manapság a bitcoin többet ér, mint egy uncia arany, így természetes, hogy sokan szeretnének bitcoin bányászattal foglalkozni, a digitális pénz bányászata soha nem látott magasságokba emelkedett, amit tükröz az AMD és NVIDIA videokártyák ma már igencsak feltűnő hiánya és áremelkedése, valamint az erre kifejlesztett, célzott hardverek és szoftverek megjelenése is. Azonban érdemes először is elgondolkozni azon, hogy pont az értéke miatt egyre nehezebb kitermelni 1 bitcoint, így ezt közönséges géppel rendelkező felhasználóknak nem is ajánlott belevágnia, inkább csak az erre szakosodott és célhardvert használó, nagyobb, bitcoint farmolni képes gépeknek, melyek nagy számítási kapacitás elvégzésére képes óriási, akár hangár méretű gépek, melyek nagy teljesítményű videó kártyával vannak felszerelve.
Ennek egyik következménye, hogy az Ethereum bányászata annyi energiát igényel, amennyit a világ legtöbb energiát fogyasztó országainak 120. helyezettje, Moldova használ el. A Bitcoin a 81. helyen van a listán. Ennél is érdekesebb viszont, hogy a Bitcoin és az Ethereum együtt annyi energiát igényelnek, amennyit még a 17 milliónál is nagyobb lakosságú (2014-es becslés) Szíria sem fogyaszt el egy év alatt. És majdnem annyit, amennyit egy év alatt Magyarország elfogyaszt (21,55 TWh).
(forrás: PC World)
Ennek hatása azonban meglátszik a hardver piacon, vannak olyan üzletláncok, ahol 3 hónapnyi várólista van videó kártyákra. Másik következmény, hogy a használt piacot viszont ellephetik az olcsó, ugyanakkor működőképes, használt hardverek, azonban nagyon rizikós lesz használt hardvert vásárolni, mivel a használat miatt ezek az alkatrészek gyorsan elhasználódhatnak, és emiatt előfordulhat, hogy olyan alkatrészt veszünk, ami már csak részben, vagy egyáltalán nem működik, ezért vigyázzunk a vásárlásnál!